A kultúra és Ti

A kultúra elég trendivé vált manapság, akár azt is lehetne mondani, hogy még a csapból is ez folyik. De tudjátok, hogy mi ez pontosan? Ti mennyit és hogyan fogyasztotok belőle? Ennek jártam utána az elmúlt időszakban, de kezdjük is az elején.

A kultúra egy nagyon sokrétű fogalom, éppen ezért elég nehéz pontos meghatározást találni rá. A témában jártas kutatók definíciói alapján talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni, mint egy, a jövő generációi számára megóvott múltbéli emlék, mely célja az intellektuális igények minél szélesebb körű kielégítése és a nemzeti összetartozástudat erősítése. Számos formában találkozhatunk vele a hétköznapokban, hiszen a történelmi épületektől a művészeti alkotásokon át a különböző népszokásokig szinte minden ide tartozik, amivel egy nemzetet vagy csoportot jellemezni lehet.

Természetesen, mint bármi másból, ebből is lehet „fogyasztani”. Mindenki vérmérséklete szerint dönthet arról, hogy hányszor kerül kapcsolatba a kultúra különböző elemeivel élete során. Szerencsére mi, magyarok igen gazdag kulturális örökséggel rendelkezünk, ennek ellenére van még hova fejlődnünk az örökségünk fogyasztásában. Számos hazai és európai uniós kutatás kimutatta, hogy hazánk fiainak jelentős része semmilyen vagy csak igen szegényes kulturális aktivitást végez a mindennapjai során. Az elmúlt néhány évben jelentősen lecsökkent a könyvet rendszeres olvasók, a színházba járók és komolyzenei programok iránt érdeklődők száma. A legnagyobb népszerűségnek a közösségi és szórakoztató rendezvények, valamint a művészeti események örvendenek.

A fiatalok szokásait is több ízben vizsgálták már hazánkban. A kutatások alapján elmondható, hogy a 15-29 éves korosztály tagjai egyre nagyobb arányban utasítják el a magas kultúra elemeit, mint például az operát, a művészmozikat vagy a hangversenyeket. A hagyományos kulturális terek közül talán a fesztiválok, színházak, könyvtárak, multiplexmozik és a különböző kiállítások a legkeresettebbek.

Kíváncsi voltam, hogy mi a helyzet a valóságban, így az elmúlt néhány hónapban én magam is végeztem némi kutatást a fiatalok kultúra fogyasztási szokásaival kapcsolatban. Szerencsére kaptam egy kis segítséget 16 rendkívül segítőkész turizmus szakos hallgatótól, aki megosztotta velem gondolatait és tapasztalatait a témáról három fókuszcsoportos beszélgetés keretein belül. Az eszmecsere elején arra kértem őket, hogy készítsenek egy kollázst arról, hogy hogyan jelenik meg a kultúra a mindennapjaikban. A képek elég vegyesek voltak, felkerült rájuk a gasztronómia, a zene, a néphagyományok, az irodalom, a filmművészet, a sport, a történelem és a természet. Kérdeztem őket arról is, hogy a jövőben lakóhelyük megválasztásánál figyelembe veszik-e majd azt, hogy milyen kulturális szolgáltatások érhetőek el az adott településen. A válaszokból kiderült, hogy habár fontosak számukra ezek a szolgáltatások, megelégednek azzal is, ha a lakóhelyük 10-20 kilométeres környezetében vehetnek igénybe ilyeneket.

Ezután arról beszélgettünk, hogy utazásaik során mennyire jut fontos szerephez a kulturális örökség felfedezése. Kiderült, hogy alapvetően érdeklődnek a kultúra iránt, azonban ez csak másodlagos motivációt jelent számukra. Vagyis nem utaznak el sehova csak azért, hogy megnézzenek egy klasszikusan kulturálisnak mondható nevezetességet, mint például egy várat vagy múzeumot. Más viszont a helyzet, ha valamilyen könnyűzenei vagy gasztronómiai fesztiválról van szó. Ebben az esetben könnyebben kelnek útra, de hozzátették, hogy ha már eljutottak valahova, ott szívesen megtekintik a kulturális attrakciókat is, ha módjuk van rá. Az is kiderült, hogy külföldön kicsit másképp állnak a dologhoz, mint Magyarországon. Ha elhagyják az országhatárt, sokszor előre tájékozódnak arról, hogy miket érdemes megnézni, és ha nagyobb csoporttal mennek, akár még idegenvezetőt is fogadnak.

A beszélgetések tehát megmutatták, hogy a negatív adatok ellenére, még mindig vannak, akiknek a mindennapjaiban és az utazásaik során is fontos a kultúra. Remélem, hogy Ti is így vagytok ezzel és gyakran végeztek valamilyen kulturális aktivitást a zh-k, vizsgák és beadandók által okozott stressz csökkentése érdekében.

A cikk alapjául szolgáló kutatás  az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.